Díj

Sziasztok! Most nem egy újabb részt hoztam, hanem csak valamit meg szeretnék osztani veletek. (Ígérem, a következő rész nemsokára fent lesz! ;) Egy nagyon kedves olvasómtól kaptam egy díjat, életem első díját egy blogért. Nagyon-nagyon szépen köszönöm Dorinának! Hálás vagyok érte! Megérdemli, hogy az ő blogját sokkal-sokkal többen olvassák! (www.my-crazylife-with-1d.blogspot.hu) OLVASSÁTOK! ;) <3 *.*

1. Tedd ki a képet:

2. Köszönd meg attól, akitől kaptad: Nagyon-nagyon szépen köszönöm, Dorina! <3 *.* (olvassátok!!) :D www.my-crazylife-with-1d.blogspot.hu


3. Írj 10 dolgot magadról:
 1. Most kezdem majd a gimit Bonyhádon. Már nagyon várom *.* Szerencsére az LB-m is oda megy, tehát még együtt leszünk (igaz, hogy ő egy másik osztályban lesz, de nembaj, akkor is egy gimi)
 2. Szeretek a neten lógni (twitterezni, facebookozni, blogolni, és infókat gyűjteni stb...:D )
 3. Kedvenc 1D tagom Zayn, de igazából mindegyiküket nagyon imádom valamiért. Mindegyikükbe van valami, ami megfogott, és ami eggyé teszi a bandát. Pl.: Niall nekem a kis "hülyegyerek", őt "Öcsi"-nek szoktam szólítani. Harry egy perverz "vadkan" xDD :D, őt Hazzának szoktam hívni. Liam egy komoly úriember, őt Li-nak szólítom. Louis egy imádnivaló srác, Loui. :D Zayn viszont azért a "kedvencem", mert már elsőre ő fogott meg a legjobban, és ugyanúgy, mint a többieket, imááádoom!!*.* <3333
 4. Imádok írni, olvasni. Később újságíró-riporter szeretnék lenni. Szeretnék egy elismert írónővé válni *.*
 5. Nagyon szeretem az idegennyelveket. A suliban németet tanultam, angolt pedig önszorgalomból, de angolul is tudok már sok mindent. Beszélni is tudok ;))
 6. 7.-ig szinte egész végig én voltam az a "csendes", és "visszahúzódó" kiscsaj, de 8.-ra már egészen kinyíltam. Mindenhol dumálok, dumálok és dumálok. Be nem áll a szám, mert mindig eszembe jut valami, amit fontosnak vélek elmondani.
 7. Hiszek az ufókban, a szellemekben, Istenben és az istenekben is. Hiszek a mágiában is. Egyszerűen nem tudom miért, de szerintem léteznek :D.  De igazából nem félek tőlük. Imádom az ilyen mágikus dolgokat. Hiszek a "Titok"-ban. :D Nekem is lesz majd saját kívánságtáblám.
 8. Arthur király, Merlin mániás vagyok. Mindent elolvasok róluk, a Kerekasztal lovagjairól, és a Szent Grál-ról. Van egy saját Arthur mondakör enciklopédiám is, amit a netről rendeltem, és egyáltalán nem bántam meg. Imádom Arthur királyt, Merlint, Sir. Lancelotot, és mindenkit, aki hozzájuk tartozik.
 9. Gyűjtöm az autogrammokat, és a közös képeket a hírességekkel. Már lefotózkodtam Fluor Tomival, Janicsák Vecával, Kiss Ramónával és Aradi Balázzsal is.
 10. Nemrég kaptam meg az Up All Night -The Live Tour DVD-t, és minden nap legalább kétszer megnézem. Nem tudom abbahagyni, olyan cool *.* <33 Ráadásul úgy érzem közben magamat, mintha tényleg egy koncerten lennék. ;)


4. Küldd tovább a díjat. Tudom én is, hogy nem szabad visszaküldeni, de én akkor is szeretném, mert nagyon nagyon hálás vagyok, és szerintem az ő blogja is egy tuti kis blog, és nagyon fantáziadús a sztori is, és 1D, szóval Dorina, te is megkapod tőlem a díjat ;) <33 *.*
1.: Mint mondtam, Dorina is megkapja a díjat. Tuti kis blog, nagyon fantáziadús a sztori, és 1D <3 Kommenteljétek és Olvassátok!!
2.: Egyszerűen nem tudjátok abbahagyni az olvasást, annyira cool a sztori, és 1D <3 *.*
3.: Kibírhatatlan, ha végigolvasom, és még nincsen újabb fejezet, mert fantáziadús, 1D, izgalmas, és rettentően fenomenális ez a fanfic!


Ennyit szerettem volna. Olvassátok, Kommenteljétek ezeket a blogokat, mert az írójuk nagyon megérdemli, és szerintem ők is nagyon-nagyon hálásak lesznek érte. <33 *.* :D
Végszóra mégegyszer szeretném megköszönni a díjat, nagyon hálás vagyok érte!!

3. Fejezet

Minden hozott holmit sikerült eladni. Réka fel volt pörögve. Túlzottan is. Alig tudtam lenyugtatni… Várta már, hogy 22.-e legyen, ugyanúgy, mint én. Lehetetlen nem arra gondolni, hogy körülbelül két hónapig a teljes közelében leszünk a srácoknak. Rékucival elbúcsúztunk egymástól, majd hazautaztam. Szeretek a családdal lenni, de mostanában ha belépek a házunkba, furcsa érzés kap el. Azóta van ez így, mióta találkoztam élőben is a csajokkal. Olyan, mintha sokkal jobban érezném magam a Directionerek között. Ők is a családomhoz tartoznak. Egészen másképp szeretem őket, mint anyát, apát vagy az öcsémet, Sanyit. Nem mondanám, hogy őket jobban szeretem, mert ez nem lehet így, de még is olyan furcsa… Miután hazaértem, anya a szokásos dolgokat kérdezgette. Majd ismét este lett.

2016. jún. 21.  22:32                       Kedves Naplóm!

Ez a nap remek volt. Elmentünk anyával vásárolni. Megláttam a New Yorkerben egy sötétkék Fishbone Sister college dzsekit. Ilyesmi van Zayn-nek is, tehát megvettem. Imádom! Egyszerűen nem tud róla leakadni a szemem sem. Egész nap rajtam volt, simogattam. Igen, ez az én „Szent Pulcsim”. Nem adom oda senkinek, senkinek, semmikor, soha!! Csakis az enyém!! Aztán mentünk tovább… találtam egy olyan Fishbone cipőt kékben, mint amilyen Niall-nek van. Azt is megvettem. Innentől kezdve fel volt dobva a napom. Anya azt mondta, van egy kis meglepetésem is, ha hazaérünk. Sokat gondolkodtam azon, hogy mi lehet, de nem jutott eszembe semmi. Végülis… Nem nagyon tetszett a meglepetésük. Igazán kellemetlen meglepetés volt. Az öcsém is jön a Camp of Dreams-be. Nagyon örültem a hírüknek… Általános iskolában is csak egyszer mentem együtt táborba a testvéremmel. Nem bírjuk ki egymás mellett. Mindig veszekszik velem valamiért. Folyton ő kezd kötekedni, ami nagyon zavar. Idegesítő az is, hogy nem lehetek egyedül a barátnőimmel, mert jön ez az idióta. A nyarat sem tölthetem nélküle. Ezzel a bejelentéssel lombozták le a napomat. Berohantam a szobámba, bezártam az ajtót. Leültem az ágyam sarkába, és neteztem a laptopomon. Twittereztem egy kicsit a csajokkal. Megbeszéltük Vivivel, hogy ő is jöhet akkor 22-én. Az ajándékot még nem meséltük el neki. Nem tudja még ő sem, nem árultuk el, hogy ott lesznek a srácok.

Előzetes (A tábor)

-Ugye milyen szép? - kérdeztem gyönyörködve a legjobb barátomtól. Ő végigmért, majd elmosolyodott.
-De nem olyan gyönyörű, mint te. 
Erre a kijelentésére mosolyogtam én is, és éreztem, hogy elvörösödik az arcom. Átöleltem, adtam egy puszit az arcára. 
- Jaj, te! Te cukimuki srácka! 
Óriás puszi csattant az én arcomon is, majd jó erősen magához szorított, nem engedett el. 
Én is újból átöleltem, ő még mindig szorított. 
-Candy!-súgta a fülembe, majd eltűrte a hozzá legközelebb lévő hajtincsemet a fülem mögé. 
-Mondjad, James! 
-Ezt mindig el tudnád viselni? 
-Hm... Nialler ölelés minden nap, szórakozás a legjobb barátommal...hm...jó lenne... 
-elgondolkoztam- 
De Zenyt se hagyjuk ki! 
Niall kicsit szomorú lett, amikor megemlítettem Őt. 
-Most hagyjuk Zaynt! - rám nézett. - Tudom, hogy szerelmes vagy belé... 
-Kitől? -kérdeztem idegesen, kikászálódtam a karjai közül. 
-Hát...elvileg én, Li és Zay ugyanolyan legjobb barátaid vagyunk, de vele másként beszélsz, máshogy csinálsz mindent, most is csak őt említetted meg... 
-Akkor biztos csak te és Zayn vagytok a legjobb barátaim. - vágtam közbe, és megsimogattam a hátát. 
Időben leállítottam a gondolatmenetét, láttam rajta, hogy elgondolkozik azon, amit mondtam, és belátja, hogy "igazam" van. 
De már láttam, hogy hiba volt megsimogatni a hátát... A mosolya és a tekintete sunyi volt, láttam, hogy készül valamire. 
Igazam volt... Elkezdett csikizni. 
Ez már a halálom volt.Próbáltam védekezni ellene, de hiába volt az ő erős karjai ellen. 
Röhögtem, sikítoztam. 
Még jó, hogy a többiek nem voltak a táborban, mert rosszat sejthettek volna... 
Hirtelen azon kaptam magam, hogy Niallon fekszek, ekkor le akartam szállni róla, de elkapta a karomat, és fordított a helyzeten. 
A kezemet lefogta, nem ellenkezhettem. 
-Ezt még visszakapod! - fenyegettem, és együtt nevettünk rajta. Ekkor végre elengedett. 
Felálltunk, leporoltuk magunkat, majd elindultunk vissza a közösségi házba. 
A csuklóm felett megfogta a karomat, úgy mentünk. Komolyan úgy éreztem, mintha én lennék az eb, és Nialler pórázon tartana. 
Hisz a többieknek megígérte, hogy vigyázni fog rám, nehogy elvesszek. 
Végülis a feladatát teljesítette is, csak nekem volt egy kicsit kellemetlen... 
A fiúk jól kitoltak velem... Persze ezt Mr. Horannal nem éreztettem, mert még a végén megsértődött volna, ha rosszul esik nekem az, hogy fogja a karomat.Ezen töprengtem,amikor a szőkeség hirtelen legyökerezett.Üres tekintettel meredt a távolba, az Isten sem tudja, mit nézett oly nagyon. 
- Mi az? - kérdeztem. Elé álltam, próbáltam betájolni, hogy merre bámul. 
Én nem láttam semmi furcsát... 
Megrázott, és a fülembe súgott valamit. 
-Azt hittem, szellemet láttam.Az én lábamat is leszögezte a félelem. 
Hiszek ezekben a lényekben, ez kétségtelen, de... 
Hamar átkaroltam Niallt, az ő karjait is a hátamra raktam 
Ott álltunk még mindig az erdő előtt a parkban, este volt,és rémültek voltunk, legalábbis én. 
A fiú pár perc múlva felemelte a fejemet. Egymás szemeibe néztünk,az enyémről legördült egy könnycsepp. Ő nem félt, ez az egy nyugtatott most engem. 
-Candy! - ejtette ki a becenevemet sejtelmesen, majd vett egy mély levegőt. 
Kölyökarca hirtelen komollyá változott, ami még jobban megrémisztett engem, hisz én imádtam az ő gyermektekintetét. 
-Megrémisztesz! - mondtam nyomatékosan. 
-Nem...én... Én félek attól, ha ezt elmondom, akkor... 
-Mondd!-bíztattam, és tekergetni kezdtem rövid, rakoncátlan haját. 
-Candy...-magához szorított. - én...szeretlek.-Jó-jó...de - rádöbbentem arra az egyszerű szóra 
amit mondott. 
-Hogy m...-a kérdésemet már nem tudtam befejezni, mert az ajka rátapadt az enyémre... Rendkívül jól csókolt, remek érzés volt, és bár tudtam, hogy ezzel nem teszünk semmi rosszat, de mégis bűnösnek éreztem magam.Niallt én nem úgy szeretem, nem szeretném összetörni a szívét, hisz az egyik legjobb barátom. 
Mégis mást szeretek, és nem szeretném, hogy Nialler közeledése kitudódjon... 
Amikor végre abbahagyta, belenéztem a szemébe. 
-Niall,figyelj...-kezdtem el, de megláttam rajta újabban a félelmet, hogy esetleg mérges vagyok most rá.- hol van a szellem? (xDD) 
Tehát nem azt kérdeztem, amit szerettem volna, nem akartam megbántani. 
Elnevette magát, amit nem értettem. 
-Az csak egy tréfa volt.-mondta, miközben a hasát fogta a nevetéstől. 
-Jaj már... tudod, hogy megijedtem?-Bocsi, de ez muszáj volt. 
-Szerintem menjünk...-utasítottam. 
Végre abbahagyta a görcsölést. 
Elindultunk, újra a bizonytalanságot észleltem a szőke srácon. 
Észrevettem, hogy meg szeretné fogni a kezem, de nem meri. 
Én fogtam meg az övét, majd egymásra mosolyogtunk. 
Ennél nagyobb bajba már úgysem sodorhatom magam, és legalább csodálatos napot okoztam egy édes srácnak...
de Zayn... Istenem... 
Őt szeretem a világon a legjobban...

2. Fejezet

2016.jún.20. 07:34 Kedves Naplóm! 
Találtam egy csodálatos tábort az interneten. A Freedom Island Camp valóra válthatná az álmainkat: Találkozhatnánk rajongásunk birtoklóival, 1 hónapon és még pár napon keresztül élvezhetnénk közelségüket. A gond csupán abból áll, hogy én, Lili és Rékuci fixen mehetnénk, de Viviéknek jelenleg nincs rá pénzük. Nélküle viszont nem lenne ugyanolyan jó ez a nyár... Ő a negyedik felünk, a negyedik "ikertestvérem", és ő volt négy évvel ezelőtt a kettesszámú tinikadét. Lili volt az irányító központban, ő volt a főnök, Vivi a kettesszámú ügynök, a másik én, Réka pedig szurkolt nekünk. Mi négyen alkottuk a Vivi-Szandi-1D Challenge-t, remek csapat voltunk. Igaz, körülbelül két hétig zaklattuk a srácokat twitteren, hogy írjanak már vissza. Végül mind az öten be is követtek minket, mert megijedtek. Oh... de pszt! Ez titok, a táborban a fiúk nem tudhatják meg, hogy mi voltunk azok... ÁÁÁ! Most végre eszembe jutott, hogy mit tegyek. Ha jól emlékszem, a strandon Rékuci megemlítette, hogy találkozhatnánk Bp-n ismét, ott lesz ma egy bolhapiac... 
Azonnal odaültem a laptopom elé. Bejelentkeztem twitterre, majd tweeteltem. 
@Rekha_O @LileeSari Gyertek ma el a bolhapiacra, én is felutazok a városba. Hozzatok magatokkal értékes dolgokat, meglepi Vivinek :D 
Majd ott elmagyarázom nekik,mire kell a pénzük, és az értékes dolgok... De nekem is kéne vinni valamit... csak mit? Nincs semmim, ami olyan nagyon értékes lenne... Habár eladhatnám a Fluor Tomis holmijaimat. Igaz, nehezen válok meg tőlük, de muszáj... Igenis megválok tőlük, sőt még a 1D-s cuccaimtól is, no... ha nem lenne ez a vészhelyzet, ezt soha nem tenném meg. Amúgy meg találkozni fogunk a srácokkal élőben is. Ha őket látjuk, nem csak a papírból készült posztereket, sokkal jobb ábrándozni róluk. Hamar bepakoltam a piros hátizsákomba a dolgokat, és indultam is kifelé. 
- Hova- hova, kishölgy? - állított meg anya. Én értetlenül néztem rá. 
- Majd jövök. - mondtam egyszerűen. - Bp-re utazok a bolhapiacra. 
Láthatóan megnyugodott... Gondolhatná az Istenért, hogy nem egy fiúhoz megyek. Amióta középiskolás vagyok, elzárkóztam a gondolattól, hogy egy magyar srácba szerelmes legyek, mert általános iskolában én is átéltem egy nagyon rossz érzést... Volt egy plátói szerelmem, aki természetesen a mai napig nem tudja, hogy szerettem... de nem ugyanabba a gimibe vették fel, ahova engem, ezért összetört a szívem. Elment a kedvem itt Magyarországon a szerelemtől, de azóta még jobban belezúgtam Zaynbe.... és ez a szerelem bármennyire is plátóibb, akkor is úgy érzem, Zandy gyönyörű páros lenne... és én úgy érzem, ez most sikerülni fog nekem.
***
Már messziről láttam a bejáratnál Rékát, de Lili még nem érkezett meg.
-Heyhoo!-köszöntött.
-Szia!
-Miféle meglepetést szeretnél Vivinek? -tudakolta felvont szemöldökkel.
-Bőven van időnk, majd elmondom, megígértem.
Mrs.Oily elégedetten bólogatott. A rövid párbeszédet csendes várakozás követte. Örültem ennek, így legalább elmélkedhettem magamban. A tábor gondolata ugyanis velem volt mindig, mindenhol, és egy percig sem hagyott nyugton. Most viszont aztán beindult rendesen a fantáziám. Egyszerűen elmondhatatlan, milyen érzés, hogy találkozni fogunk a világ legeslegszuperebb bandájának tagjaival, ráadásul minden nap. Talán csak a legmerészebb álmaimban szövögettem gondolataimat az életem egyik legszebb napjáról. Most azonban valóra válik minden vágyam, és ez csodálatos. Próbáltam elképzelni a mindennapokat, melyeket ott fogunk átélni, de személyesen átélni természetesen egész más lesz. Így, hogy várjuk, nagyon messze van még az a pár nap. Azt hiszem, amint meglátom majd a srácokat, menten el fogok ájulni. Zaynnel nem sok mindent fogok kezdeni, sőt valószínű, hogy meg sem merem majd szólítani... Mindenesetre reménykedem, mert nem akarok kínos hallgatást. Először mondjuk beszélhetnénk Istenről.
- Biztos vagy benne, hogy Lili eljön? -törte meg a csendet egy váratlan kérdéssel Réka.
- Nem tudom... én írtam nektek twitteren...
- Megnézed? Itt van a telóm.
- Oké.
Odaadta a mobiltelefonját. Beléptem a közösségi oldalra, rámentem Lili profiloldalára.
@SzandiiNagy bocsi, én nem tudok menni a bolhapiacra. :( 
- Mm... nem jön...
- Ó... akkor mit csinálunk? -kérdezte kétségbeesetten.
- Hát... maximum eladjuk, amit mi hoztunk.
- Neeee!
- Mi a baj?
- Csak a kamerámat hoztam, azt pedig végső esetre szántam...- szomorú volt.
- Nyugi, majd visszaadjuk az árát...
- Nem kell! A lényeg, hogy mind... Mondd már el, mire kell a pénz!
Sóhajtottam, és nekidőltem egy oszlopnak.
- Rendben... de ígérd meg, hogy nem fogsz szívbajt kapni.
A szívére tette a kezét.
- Nos... googlén kerestem egy helyet, ahol ismét találkozhatnánk... és...
- Megzsarolt valaki?
- Nem, ne találgass! Szóval... és kijött egy előugró ablak. Ez egy Freedom Island nevezetű tábort tartalmazott. 70000 Ft-ba kerül.
- Egy tábor? Miért is akarunk elmenni oda?
- Na, most idefigyelj! Ne kérdezgess, mert így nem mondok semmit. - a felszólításomra láthatóan megijedt, ártatlanul nézett rám. Olyan volt a tekintete, mint a Csizmás Kandúrnak a Shrek című mesében. - Szóval ez egy nem mindennapi tábor. Körülbelül egy hónapig tart, a One Direction végig ott lesz velünk.
Rékucinak leesett az álla. Szinte már fulladozott, úgy kapkodta a levegőt.
- OMG! Komolyan? Találkozhatok életem szerelmével, illetve a kedvenc bandámmal? Komolyan? És ezt elrendezted nekem... Nekünk? Imádlak, Szandi! - lelkendezett.
- Igen, komolyan. És azért jöttünk ide, mert Viviéknek most másra kell fordítaniuk a pénzüket.
- Persze-persze, eladom a kamerát, csak menjünk már abba a Camp-be!
- 22-én utazunk Liverpoolba.
- Ne már! - lelombozódott. - Várni kell még két napot?!
Mosolyogtunk, majd beléptünk a bolhapiacra.

1.Fejezet

2016. jún. 19. 06:00
Kedves Naplóm!
Már 4 éve folyamatosan vártam ezt a napot, és végre eljött. 2012. februárjában lettem nagy rajongója a One Direction-nek, akkor szerettem meg Zenyt, vagyis Zayn Malikot, a világ legeslegcukibb srácát, és ekkor találtam rá a fan-site-on a legeslegjobb barátnőkre akikkel még nem volt szerencsénk találkozni... a mai napig. Most, hogy a sulinak vége, megbeszéltük, hogy muszáj lesz találkoznunk minél előbb. Ma pedig vasárnap van, és ez egy tökéletes nap a találkára, ráadásul a szüleink megengedték, hogy elmenjünk együtt strandolni. Még 5 percem van szundítani, aztán el kell kezdenem készülődni, mert 7:45-re fel kell érnem Pestre busszal, ahol egy parkban talizunk Vivivel, Lilivel és Rékával. 8:00-kor együtt felszállunk egy másik buszra, ami elvisz az egyik strandra a fővárosban. Minden percet próbálunk majd együtt tölteni, hisz ez az első, de nem az utolsó nap, mikor együtt leszünk. Ha a napnak vége is lesz, máris tervezzük majd a következő találkozót, a nyáron a lehető legtöbbet együtt szeretnénk szórakozni. Jaj, de már úgy várom!
- írtam saját titkos naplómba, és amikor ránéztem az órára, majdnem szívbajt kaptam. 6:07-et mutatott. 6:05 óta már két perc telt el, ami nem sok, de én mégis ideges lettem. Az az árva két perc igenis sok bajt okozhat, készülődési időm ugyanis két teljes perccel lett kevesebb, és az én szuttyogós természetemmel olykor-olykor elkések egy fontos helyről... Többet erre nem is gondoltam. Azon nyomban kirohantam a konyhába, bekaptam egy túrórudit, majd teli szájjal a fürdőbe szaladtam. Míg a reggelimet gyorsan megrágtam, a hajamat megfésültem, feltűztem. A rudi lenyelése után fogat mostam, és loholtam vissza a szobámba öltözni. Próbáltam az eddiginél jobban sietni, a fontos cél lebegett a szemem előtt, hogy találkozhassak a Directionerekkel. Ránéztem az íróasztalom előtti székre, amire tegnap kikészítette anya a piros hátizsákomat. Azonnal beletömködtem a cuccokat, majd felhúztam a cipőmet.
- Sziasztok! Majd jövök. - üvöltöttem, és elégedetten léptem ki a házból. Most kivételesen 20 perc alatt kész lettem. A házunk a falu végén volt, előtte egy benzinkút, azelőtt pedig ott van a buszmegálló, tehát csak pár lépést kell megtennem. Szépen lazán odasétáltam, és vártam a buszt. 3 perc...
A buszon egy kicsit elszundítottam, mert már megszoktam ezt a közlekedést. Vasárnap délutánonként busszal utazok a bonyhádi gimibe, péntekenként is van, amikor ezzel a járművel kell hazajöjjek. Amikor felébredtem, az órám 7:34-et mutatott. Ez az érzés nagyon kellemesen töltött el: már csak 11 perc... de nem bírtam ki, még egyszer ránéztem az órámra, most már tisztábban láttam. 7:40. Mii? Már csak 5 perc...
- Sziasztok!-kiáltottuk egymásnak mind a négyen, és egy szeretetteljes közös ölelést követően elutaztunk a strandra. Egészen jól mulattunk, fagyiztunk, fürödtünk, dumcsiztunk, majd egyszer csak Lili tátott szájjal ránézett egy strandolóra, aki előtte ment el, aztán Réka is észrevett rajta valamit. Vivivel mi nem értettünk semmit sem... láttuk, hogy jó felső teste volt a fickónak, és fürtös haja, de ezen kívül semmi furcsaság nem volt rajta, az arcát nem láttuk. Mi csak bámultuk a csajokat, akik az egyik pillanatban elkezdtek rohanni a srác után.
- Hagyd békén!
- Az enyém!
- Nem sajátíthatod ki! - mondta Réka, és belelökte Lilit a medencébe. Vivivel rögtön odaszaladtunk hozzá, felhúztuk a vizből, a lökés előtt nem fogta be az orrát, nem vet levegőt.
- Úristen, ez nem semmi! - mondta Vivi.
- Jól vagy? - kérdeztem Lilitől, akinek hálaistennek nem lett semmi baja, de nagyon mérges volt.
- Fúúú! Drága Rékuci nem bírta volna elviselni, hogyha én is Harry közelébe kerültem volna!- mondta a dühtől forrva.
-Harry?- kérdeztük csodálkozva Vivivel.
- Mármint Harry Styles? - erre Vivi. - A One Direction Harryje?
-Nem!- válaszolta Réka, aki mostanra már ideért. - Tévedtünk, Lilike, ő nem az én Harrym volt, csak hasonlított rá!- a lányok egymásra teljes méreggel néztek, de Réka csak karba tett kézzel ált a medence peremén...
- Naa, légyszii! Béküljetek ki... - nyaggattuk Vivivel a csajokat.
- Nem!
- Na, de Liliii...! - Vivi.
- Mit tett volna, ha tényleg Harry lett volna?- mérgelődött Lili. - C... fogadjunk, hogy ugyanezt...
- Pff... te most azért vagy mérges, mert belöktelek a medencébe?
-Kussolj!
- Naa, lányok!- ordítottam rájuk.
- Hát jó, bocsi!- tette meg az első lépést Réka. Lili közelebb ment hozzá, szinte már majdnem ott voltak a bokornál.
-Buu!- Lili ráijesztett a veszekedőtársára, Réka majdnem bekerült a bokorba. - Nem bocsájtok meg!
- Okkéé...- mondta Réka, és elsétált a medence szélénél. Én ekkor még Lilire néztem, aki elkezdett rohanni, és abban a pillanatban egy hatalmas csobbanást hallottam. Csak akkor jöttem rá, hogy mi történt: Lili visszavágott. Ő is belökte Rékát a medencébe. Mire megfordultam, Réka már teljesen vizes volt. Lili elkezdett rajta görcsölni, emiatt Vivit is belevitte a nevetésbe. Én maradtam egyedül nyugodt. Réka vizesen kivánszorgott a medencéből, és Lili háta mögé állt.
- Gratulálok! - mondta elismerően. - Visszavágtál a saját fegyveremmel...
De a röhögés nélkül Rékuci sem bírta ki... na ott álltunk, mindenki ránk bámult a strandon, én még hülyének is éreztem magamat. Noha, én ott álltam, mint egy fa, legyökerezett lábakkal, csodálkozva, a barátnőim szétgörcsölték az agyukat.
- Most már megbocsájtok! - mondta végül ki Lili, de a nevetést még mindig nem hagyta abba. - Olyan vicces vagy így vizes hajjal! És hát... én is ugyanazt csináltam, mint te, szóval...már nincs miért haragudjak.
2016.jún.19. 20:00 Kedves Naplóm!
Nagyon jól éreztük magunkat a lányokkal... de olyan, mintha csak pár óra lett volna. Már most hiányoznak! Volt egy kis vita a nap elején Lili és Réka között, de nem vészes. Csak a Harry-gyerek miatt, vagyis... a hasonmása miatt, de utána kibékültek szerencsére. Ismét kéne szervezzünk a talit, de nem tudom, hol legyen megtartva... Ööö... GOOGLE!
- írtam ismét a naplómba. Leültem a számítógép elé, és elkezdtem googlizni. Görgettem az egeret, nem találtam semmi jó helyet, ahol találkozhatnánk... Egy olyat kerestem, ami nyugis, csodálatos, de nem unalmas. Hisz egyikünk sem punnyadós, mindannyian pörgünk, mint az állat. Már kezdett unalmassá válni az egér mozgatása, majdnem kikapcsoltam a gépet, gondolva arra, hogy majd holnap folytatom a keresést, de amint kiikszeltem a googlét, olyasvalami tárult a szemem elé, ami csakis a legvadabb álmaimban lehetett volna... de nem. Ez valódi, és nem hamis. Ez maga a csoda,... és hogy ez a felugró ablakba hogy került bele, azt jómagam sem tudom... Ezt el sem hiszem! Kapkodtam a levegőt, egyszerűen felfoghatatlan volt számomra ez az információ, ezért még egyszer elolvastam, a hatás kedvéért is, de az utolsó két sor volt, amitől majdnem elájultam.
Kedves Lányok, Fiúk!
Szeretnénk meghirdetni egy tábort, amely csakis Rólatok szól. A Freedom Island ezen a nyáron nyitja meg először kapuit. Ha ki akarod pihenni a suli fáradalmait egy olyan helyen, ahol mindig van mit csinálni, ahol soha nem lehet unatkozni, ahol csodálatos barátokra lelhetsz, akkor kezdj pakolni a bőröndödbe már most! Ez az a hely, melyre mindig is vágytál! A táborba 14-19 évesek jelentkezhetnek. Szállást, reggelit, ebédet, vacsorát, temérdek programot, és egy bolygónyi jó kedvet biztosítunk mindenkinek. A tábor költsége: 70 000 Ft + repülőjegy. Helyszín: Liverpool. Programok: koncertek, szörf, tábortűz, sorversenyek, városnézés, strandolás, kézműves foglalkozások, karaoke, felelsz vagy mersz, Twister, színészeti játékok, labdajátékok, tánc, kvíz vetélkedők, múzeumlátogatás, mozi, barchoba, Activity, és még sok más. A táborban a jókedvet biztosítják: A One Direction tagjai: Zayn Malik, Niall Horan, Harry Styles, Liam Payne, Louis Tomlinson - ők végig, a tábor egész ideje alatt itt lesznek velünk, ők is táborozók lesznek. A tábor ideje: jún. 23.-aug. 04.
A táborba max. 50-en jelentkezhetnek, ennél több jelentkezést nem fogadunk el!
Wáá az az utolsó két mondat... nagyon felkavart engem. Ott lesznek, ott lesznek abban a táborban... ott lesz Zeny, végre megismerhetnénk egymást, és a többiekkel is... de az utolsó mondat..., hogy csak 50-en jelentkezhetnek..., ráadásul az egész világról 50-en, nem csak innen Európából... :// Én nagyon örülnék, ha elmehetnénk mind, Lili, Réka, Vivi, és én is. Van itt több gond is egyszerre, illetve nem olyan nagy gond az a 70000 Ft, de anyáéknak szerintem most nincs rá pénzük. Nekem a zsebpénzem mindössze 35000 Ft, ez csupán a fele a tábor árának... de ha én még el is jutnék oda, lehet, hogy lenne olyan a lányok közül, aki nem tud jönni... pedig az egész nyarat úgy terveztük, hogy sok talit tervezünk, ez a tábor pedig egy hónapig tart. Ez engem most nagyon elszomorított, de azért sem hagytam annyiban. Átmentem az öcsém szobájába, mert ő most focimeccsen van, így bemehetek hozzá, senki nem veszi észre. Fuu... amióta ideköltöztünk, megtiltotta nekem, hogy bemenjek a szobájába, most azt sem tudom, hol keressem a zsebpénzét. Természetesen nem ellopni akarom, csak kölcsönvenni. Neki most úgyis több van, mint nekem, és észre sem fogja venni, ha pár ezer forintot elveszek egy hónapra... Kerestem, kutattam, de sehol nem találtam. Pedig nekem most nagy szükségem lenne rá. Még egy helyre tehette, ahol még nem néztem meg. Az ágy alá. Íziben lehasaltam a padlóra, és megnéztem, hogy ott van-e elrejtve. Nem láttam ott sem, de az ajtózár kattant, és anyukám lépett be a szobába.
- Kislányom, te mit csinálsz a padlón? Ráadásul az öcséd szobájában. - kérdezte. Gyorsan feltápászkodtam, és leporoltam magamat.
- Ööö... hát...csak egy könyvet kerestem... - mondtam kifogásképpen, de nem volt túl jó ötlet.
- Könyvet? Öcsinél? - meglepődött. - Hol élsz te??
- Jól van, lebuktam... egy kis pénzt szerettem volna kölcsön venni tőle.
- Pénzt? Mégis minek?
Lesütöttem a szememet, fújtam egyet, majd behúztam anyámat a szobámba. Beindítottam a laptopomat, rákerestem a hirdetésre, és felvilágosítottam jó anyámat, mire kell nekem a pénz.
- Aj, istenem! Már megint ezek... - mérgelődött. - Amióta nem vagy Fluormániás, még idegesítőbb vagy, Szandi.
- De anya, most miért? Már nagyon régen nem voltam táborban, ráadásul most itt lesz a One Direction.
- Mennyi pénzed van?
- 35000 Ft.
- Rendben, akkor a másik felét kifizetjük neked. 17500Ft-ot adok neked én, 17500Ft-ot pedig apád. Megegyeztünk? - Most különösen imádtam anyát. Átöleltem, szétcsókoltam az arcát, és azt mondogattam, hogy: Anyucii, anyucii, imádlak, köszii!!
- Meddig kell befizetni? - kérdezte anya.
Válasz helyett rágoogliztam a tábor honlapjára, hogy több információ jusson a kezünkre. www.camp_freedom-island.com A főoldalon ott volt a hirdetés, ami nekem egy felugró ablakban jött elő, de itt sokkal több minden volt.
" A jelentkezéseteket telefonnal tehetitek meg. Felhívjátok az alábbi számot, bemondjátok a neveteket, a korotokat, és hogy van-e valami tartós betegségetek: 06304445264. A jelentkezéseteket azonnal továbbítjuk Jason Jess (J.J.), a táborvezető számára. Figyelem! A táborba max. 50-65-en jelentkezhetnek. A magyarokkal 22-én indulunk 20:00-kor a Liszt Ferenc repülőtérről." - olvastuk anyával, majd körülnéztem az oldalon.
"A szállás: Faházakban alszik mindenki, egy házban egy hálószoba van három emeletes ággyal. Itt hatan laktok együtt. A házban még található egy konyha, ahol van minden. A tábornak van egy közös fürdőrészlege, ami két részre van különítve: a lányoknak és a fiúknak, ahol zuhanyzók és WC-k találhatók. A tábor bejáratánál van a közösségi ház, ahol minden táborozó együtt van. Itt van tv, számítógépek, kivetítő, székek és asztalok. A közösségi ház mellett van közvetlen az ebédlő. Van egy park, itt található a színpad, itt vannak a nyárssütőhelyek, itt tartjuk majd a tábortüzet. Innen egy rövidke ösvény vezet a faházikókhoz. A park mellett pedig ott van a tenger. A parkban még van egy focipálya, egy röppálya és az összes labdajáték helyszíne."
Húú! A leírás alapján nagyon megtetszett a tábor már így vakon. Ekkor vettem észre, hogy anya nincs már itt mögöttem. Gyorsan bejelentkeztem twitterre, és rákerestem a lányokra.
@LileeSari Óriási hírem van, mennyi zsebpénzed van? - tweeteltem.
@SzandiiNagy ??? 40000 és még egy kevés apró... miért?
@LileeSari A szüleid tudnának adni neked 30000 Ft-ot?
@SzandiiNagy igen...
@LileeSari okéé, akkor kérjél tőlük. Most lépnem kell, majd még leszek, és mondom, hogy mire kell az a 70000Ft.
@SzandiiNagy jó... akkor siess. ;))
Lili akkor meg is van, most tweetelnem kell Rékucinak is.

@Rekha_O Rékuuc felvagyok pörögve! Mennyi zsebpénzed van?
@SzandiiNagy nem túl sok... de ha kell valamire, anyáék adnak.
@Rekha_O És mennyit tudnak adni, ha nagy szükség van rá? Max. mennyit?
@SzandiiNagy Hát... max. 150000-t, ha nagy szükség van rá.
@Rekha_O remeeek! Szólj nekik, hogy tegyenek félre 70000Ft-ot, mert óóóóriiiááásii szükséged van rá :D
@SzandiiNagy komolyan?? :O
@Rekha_O majd mindent elmagyarázok, de most lépek.... Szijaa *o*
Rékucii is meg van, ő is jöhet,ha nem késsük le a jelentkezést.

@_sia13 hii Vivii! Mennyi zsebpénzed van?
@SzandiiNagy sziaa Szandiii, 17850. miért?
@_sia13 Igérem, hogy mindent elmagyarázok, de most nincs rá idő. Szüleid mennyi pénzt tudnak neked adni?
@SzandiiNagy nem tudom, de nem sokat, mert most gyűjt apa egy BMW-re.
@_sia13 aha... de... mondjuk 50000-t nem tudnak adni?
@SzandiiNagy nem hiszem :( de miért..?
@_sia13 :// hát... semmi baj... majd megoldok mindent, nyugi ;)
@SzandiiNagy ?? ilyenkor mit érzel? Mit oldasz meg? És miért nyugodjak meg??
Sokat gondolkoztam azon, hogyan oldjam meg ezt a gondot, de mivel nem jutottam semmire, levetettem magam az ágyamra. Kinyúltam, és próbáltam elaludni.